15 elképesztő landing oldal statisztika

Ebben a cikkben 15, korábbi összefoglalókból átvett landingoldal-statisztikát járok körbe. A szám önmagában kevés: nézd meg, mit mértek, kiknél és milyen összehasonlításban. Egy külföldi minta eredménye nem a saját oldalad várható konverziója.

A cél, hogy a számok mögötti kérdéseket is felismerd: milyen adatot kérsz be, mit tesz a látogató, és mit mérsz valóban konverzióként. A gyakorlati ötleteket ezek alapján próbáld ki a saját oldaladon.

Ha inkább videós formátumban szeretnéd megnézni őket, akkor ide kattintva indítsd el a videót:

(Ha tetszett, akkor pedig iratkozz fel ;))

Először azért gyorsan tisztázzuk, hogy mi az a landing oldal:

Landing oldal jelentése

A landing oldal (vagy landing page) egy olyan weboldal, amelynek célja, hogy egy specifikus konverziós célt érjen el, például egy termék vásárlását vagy egy feliratkozást az e-mail listára.

A landing oldalak célja, hogy a látogatókat egy adott cselekvésre ösztönözzék, és lehetővé tegyék számukra, hogy könnyen elérjék a kívánt eredményt. Ezért általában nagyon hatékonyan megtervezett és célorientáltak, az oldal tartalmazza azokat az elemeket, amelyek felkelthetik az érdeklődést, és segíthetnek a felhasználónak az adott cselekvés elvégzésében.

A jó landing oldalak többnyire minimalista kialakítással rendelkeznek, könnyen áttekinthetőek, és egyértelműen bemutatják a látogatóknak a terméket vagy szolgáltatást, amelyre az oldal irányul. Az ilyen oldalak fontos elemei közé tartozik az egyszerű navigáció, a világos címek, a jól látható CTA-k (call-to-action), az erősítő szövegek és az átfogó információk.

Egy kis önkorrekció…

A cikk eredetileg 2023-ban készült, régebbi külső adatokat és gyakorlati tanácsokat gyűjt össze. A statisztikák nem egységes adatbázisból származnak, és nem minden számhoz áll rendelkezésre itt közvetlen kutatási leírás. A következő százalékokat ezért tájékozódási pontként olvasd; a saját döntésedhez ellenőrizd a forrást és mérj a saját oldaladon.

Még egy kis előzetes magyarázat szükséges a következő statisztikák helyes megértéséhez:

Különbség százalék és százalékpont között

A két fogalom nem egyenlő egymással. (Ha te esetleg már teljesen tisztában vagy a két kifejezés közti különbséggel, akkor nyugodtan ugorhatsz az első landing oldal statisztikára 🙂 Ha kicsit bizonytalan vagy a különbségben, akkor olvass tovább.)

A százalékot egész biztos te is ismered. 1 százalék az az egésznek az 1/100-ad része.

A százalékpont két százalékos arány különbségét jelöli. A 20%-ról 30%-ra emelkedés 10 százalékpont; a relatív növekedés ugyanakkor 50%.

Most akkor mi van? Miben más a kettő? Mutatom! 👇

Számoljunk egyszerű számokkal!

Adott 100 db alma.

Ennek a 20%-a 20 db alma. Ennek a 30%-a 30 db alma.

Ez eddig tiszta sor, marha egyszerű.

Tételezzük fel, hogy eleinte volt 20 db almánk, de szereztünk hozzá még 10 db-ot, és így lett 30 db almánk. Tehát először 20% volt az almák mennyisége, utána 30%.

Hány százalékkal növekedett meg az almák száma?

A helytelen gondolkodás az lenne, ha azt mondanánk, hogy 10%-kal növekedett, mondván előtte volt 20%, utána lett 30%, és 30-20=10.

10%-os növekedés ennyi lenne: 20 db * 1,1 = 22 db.

A helyes válasz: a részesedés 20%-ról 30%-ra nőtt, ez 10 százalékpont. Az almák száma 20-ról 30-ra, azaz 50%-kal nőtt: 20 db × 1,5 = 30 db.

(Sajnos a fenti videó felvételénél én sem figyeltem oda erre, ezért hibásan simán csak százalékos változásokról beszéltem, holott valójában százalékpont változások történtek. A cikk írásánál már odafigyeltem a megfelelő kifejezés használatára.)

1. landing oldal statisztika: Milyen adatot kérsz az űrlapon?

Az érzékenynek érzett vagy nehezen indokolható kérdés visszatarthat a kitöltéstől. Az itt korábban szereplő 4–5 százalékpontos különbséghez nem sikerült ellenőrizhető eredeti kutatást azonosítanom, ezért nem kezelem igazolt mértékként.

Mi a konverzió jelentése?

De még mielőtt még tovább mennénk, gyorsan azért tisztázzuk, hogy mi is az a konverzió, ugyanis elég sokszor el fog hangzani ez a kifejezés ebben a cikkben.

Konverzió akkor jön létre, amikor a felhasználó végrehajtja az általunk kívánt végcselekedetet.

Lehet ez egy hírlevél feliratkozás, csali letöltés, vásárlás, jelentkezés konzultációra, stb. Tehát a konverzió mindig az a művelet, amit éppen aktuálisan szeretnéd, hogy végső soron végrehajtsanak a potenciális vásárlóid.

Visszatérve a fenti statisztikához…

A név, az e-mail-cím és a telefonszám is személyes adat lehet. Itt a kérdés az, hogy az ajánlathoz mi szükséges, és mit érez indokoltnak az érdeklődő. Egy születési dátum vagy lakcím bekérése más helyzet egy szállításnál, mint egy egyszerű hírlevél-feliratkozásnál.

A HubSpot űrlaptervezési útmutatója sem ad minden helyzetre érvényes ideális mezőszámot. Indulj abból, hogy mire van szükséged a következő lépéshez, és az űrlapod teljesítményét a saját forgalmadon vizsgáld. A régi, alábbi ábra másodlagos forrásból származik; a pontos arányait nem tudtam elsődleges kutatásból ellenőrizni.

2. landing oldal statisztika: Mit mutat a betöltési sebesség?

Nem hiába szoktam mondani, hogy nagyon fontos az oldalad betöltési sebessége.

A gyors, jól használható oldal jó kiindulópont, de nincs minden vállalkozásra érvényes másodperc–konverzió képlet. A sebességet és a konverziót azonos eszközön, forgalmi forrásnál és mérési módszerrel érdemes összevetned.

A hivatkozott összefoglalóban szereplő másodpercenkénti 4,4%-ot nem kezelném általános szabályként. A Portent 2022-es saját vizsgálata külön kezelte a B2B leadgyűjtést és a B2C e-kereskedelmet. Az eredményt a mintával és a mérési módszerrel együtt kell nézni.

A következő, szemléltető számítások a régi ábrán szereplő arányokkal dolgoznak. A számtani eredmény nem igazolja az ábra adatainak mai érvényességét, és nem bevételi előrejelzés a saját vállalkozásodnak.

Tételezzük fel, hogy egy 2.000 forintos terméket árulsz.

10.000 látogató esetén…

• A 0 és 1 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,3179 − 0,2028) × 2 000 = 2 302 000 Ft
• Az 1 és 2 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,2028 − 0,1393) × 2 000 = 1 270 000 Ft
• A 2 és 3 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,1393 − 0,1374) × 2 000 = 38 000 Ft
• A 3 és 4 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,1374 − 0,1246) × 2 000 = 256 000 Ft
• A 4 és 5 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,1246 − 0,0968) × 2 000 = 556 000 Ft
• Az 1 és 4 másodperc betöltési idő közötti különbség:
  10 000 × (0,2028 − 0,1246) × 2 000 = 1 564 000 Ft
  Ezek az összevetések a megadott arányok közti számtani különbséget mutatják. Nem azt, hogy egy WordPress-oldal gyorsítása biztosan ekkora pluszbevételt hoz. A tényleges eredményhez ugyanabban a mérési környezetben vizsgáld a sebességet, a forgalmat és a konverziót.

Szóval megéri kapacitást fordítani a weboldalad sebességére 😉

Ha szeretnéd felturbózni a WordPress weboldalad sebességét, akkor itt van hozzá egy lépésről-lépésre útmutató.

Szintén a sebességhez kapcsolódóan egy másik statisztika:

3. landing oldal statisztika: A GA4 visszafordulási aránya

A GA4-ben a visszafordulási arány a nem elkötelezett munkamenetek aránya. Alapértelmezés szerint elkötelezett a munkamenet, ha 10 másodpercnél tovább tart, kulcsesemény történik, vagy legalább két oldal- vagy képernyőmegtekintést tartalmaz.

Attól, hogy valaki csak egy oldalt nézett meg, még nem biztos, hogy visszafordulásként szerepel a GA4-ben. Lehet, hogy éppen azon az oldalon olvasta el a szükséges információt vagy hajtotta végre a kívánt műveletet.

Ha valaki öt percig olvas, és a mérés ezt az időt érzékeli, a munkamenet már teljesítheti az elköteleződés időfeltételét. A régi, kizárólag egyoldalas látogatásokra építő meghatározást ezért ne használd a GA4 mutatójának magyarázatára.

A GA4 visszafordulási aránya tehát: nem elkötelezett munkamenetek / összes munkamenet × 100. Az elköteleződési arány és a visszafordulási arány egymás kiegészítői.

(A munkamenet az, amit a felhasználó a weboldalra érkezéstől arról történő távozásig csinált a honlapon. Ebben lehetnek olyanok, mint a fenti példában, hogy csak jött és ment is, és olyanok is, hogy több aloldalon keresztül navigált a weboldalon belül.)

A visszafordulási arányt az oldal céljával és a konverzióméréssel együtt értékeld. Egy rosszul beállított esemény vagy egy más feladatot betöltő oldal félrevezető összehasonlítást adhat; a magasabb érték önmagában nem árulja el, hány vásárlót vesztettél.

4. landing oldal statisztika: Mit jelent az 55%-kal több lead?

A lent hivatkozott HubSpot-cikk 10-ről 15-re növelt landingoldal-szám mellett 55%-kal több leadről számol be. Ez a leadek mennyiségére utal, nem 55 százalékpontos vagy minden oldalra érvényes konverzióarány-javulásra. A szerző maga is összefüggésként tárgyalja a kapcsolatot: ebből nem következik, hogy néhány hasonló oldal lemásolása önmagában ugyanekkora eredményt hoz.

Ha több céloldalad (landing oldalad) van, azzal megteremted a lehetőséget arra, hogy külön-külön tudj kommunikálni az egyes szegmenseidnek. Ugyanis…

Minél szűkebb célközönségnek (szegmensnek) kommunikálsz, annál jobban személyre tudod szabni az üzeneteket, amik ezáltal annál jobban be is találnak.

Az eredmény? Több feliratkozó. Több ember, akinek promózhatod az ajánlatodat. Több bevétel.

Illetve nem csak az egyes szegmenseknek közölt kommunikációban tudunk különbséget tenni a több feliratkozó gyűjtést célzó landing oldal révén, hanem akár az ingyenes ajánlatodat is személyre tudod szabni nekik.

5. landing oldal statisztika: Egy cél és több gomb nem ugyanaz

Mi a CTA jelentése?

A CTA a Call To Action angol kifejezés rövidítése. Jelentése: cselekvésre történő felszólítás. Arra használják ezt a kifejezést, amikor megmondjuk a potenciális vásárlónak / feliratkozónak / jelentkezőnek, hogy mit tegyen (pl. „Jelentkezz most!”, „Kattints a gombra!”, „Kérd az ingyenes listát!” stb.). Azonban szokták vonatkoztatni az ezen felszólítások után (vagy akár kifejezett felszólítás nélkül megjelenő) gombokra is, amelyekre kattintva a felhasználó egy lépéssel közelebb jut a meghatározott célhoz.

A CTA-val mondd meg, mi a következő lépés. Az olvasó lássa, mire jelentkezik, mit kér vagy mit rendel meg. A konkrét feliratot az oldal céljához igazítsd, és a saját eredményeid alapján értékeld.

A kis kitérő után vissza a statisztikához…

Egyetlen cél nem feltétlenül egyetlen gombot jelent. Ugyanazt a jelentkezést több helyen is kérheted az oldalon. Az eltérő ajánlatok és kivezető lehetőségek számát érdemes külön vizsgálni, mert más döntési helyzetet teremtenek.

A CTA-kat összehasonlító szám csak akkor használható, ha ismered a vizsgált célokat és a számítás módját. Saját tesztnél előre rögzítsd, mit tekintesz konverziónak, és ugyanazt az eseményt mérd mindkét változatnál.

Az egyetlen CTA jelenségét úgy tudod a gyakorlatban megvalósítani, hogy nincsen oldalak közötti navigálást lehetővé menü az oldalon.

Ha menü van, akkor ebben az értelemben azok is egyfajta gombnak, azaz CTA-nak minősülnek, amik elvisznek pl. a Főoldal, a Rólunk oldalra, a Kapcsolat oldalra, stb.

Ha egy értékesítési oldalon elhelyezel fönt egy menüt, amellyel mindenfelé el tud navigálni a felhasználó, akkor lehetőséget adsz a látogatónak arra, hogy vásárlás nélkül elhagyja azt az aloldalt. Ne adj neki lehetőséget erre!

Ha viszont semmi elnavigálási lehetőséget nem raksz ki, nincs menü, nincsen ajánlott blog cikk, semmi ehhez hasonló, akkor mindössze kettő lehetősége lesz a felhasználónak:

1. Vásárol (vagy amit éppen szeretnél, hogy megtegyen, pl. feliratkozik, jelentkezik a konzultációdra, tehát konvertál)
2. Elmegy az oldalról

Nyilván az utóbbi esettel nem sok mindent tudsz tenni ott helyben. (Illetve egy exit popuppal még utána tudsz nyúlni, de ez a téma most nem erről szól.)

Ne adj több választási lehetőséget a potenciális vásárlódnak a landing oldaladon azon túl, hogy igen vagy nem.

Úgyhogy ezért ne legyen menü, és ne legyen klasszikus lábléc sem az értékesítési landing oldaladon! Klasszikus lábléc alatt arra gondolok, amikor ott vannak a social media felületeid, ott van a blog cikk ajánló, az ilyen-olyan kis mini menük, és hasonlók. Egy értékesítési landing oldalon (vagy akár feliratkoztató optin oldalon, fizetési oldalon) a láblécben kizárólag csak a legkötelezőbb jogi oldalak jelenjenek meg, úgy mint Impresszum, Adatkezelési tájékoztató, Cookie (süti) tájékoztató, ÁSZF. Illetve egy e-mail címet azért még érdemes elhelyezni itt a láblécben, hiszen a kapcsolat, az elérhetőségnek a megjelenítése növeli a bizalmat. És ha a bizalom nő, akkor nő a konverzió is. 🙂

6. landing oldal statisztika: Mit mért a 266%-os növekedés?

Az egyetlen ajánlatra épülő oldal segíthet egy irányban tartani a döntést. A MarketingExperiments 2012. augusztus 27-i esettanulmányában egy online szolgáltató három oldalváltozatát hasonlították össze. A legegyszerűbb változat átkattintási aránya 265,6%-kal nőtt a kontrollhoz képest; a beszámoló külön, közel 27%-os konverziónövekedést is közöl. Az elrendezés és a versengő célok száma egyszerre változott, ezért ez nem az egyetlen ajánlat elkülönített hatásának mérése. A 265,6%-os relatív növekedés 3,656-szoros végeredményt jelent; ebből nem következik ugyanekkora javulás a saját oldaladon.

Egy értékesítési landing oldalon érdemes mindenféleképpen egy terméket, egy ajánlatot adnod.

És azon belül is egy igazán visszautasíthatatlan ajánlattal tudod elérni a legjobb eredményeket.

Nagyon sokan ilyenkor inkább nem döntenek, mert félnek, hogy rosszul döntenek. És azt gondolják, hogyha nem döntenek, akkor az a legjobb döntés ebben az esetben, mert akkor biztosan nem döntenek rosszul.

Minél több mindent kínálsz az oldalon, akkor több lehetőség közül kell választania az embernek. Több minden között kell döntést hoznia. Márpedig mi, emberek nem szeretünk rosszul dönteni. Ilyenkor már ott lesz az ember fejében az, hogy vajon jó terméket fog-e választani. Vajon jól fog-e dönteni? És aztán megijednek, hogy „jajj, nehogy rosszul döntsek!” Ezért ha túl sok minden között kell választani, dönteni, és nem megy gyorsan, akkor inkább „nem dönt semmit”, ergo nem választ semmit, mert úgy gondolja, hogy így egész biztosan nem fog rossz döntést hozni. És a potenciális vevőd is pontosan ugyanígy lesz ezzel. Eredmény? Nem választ semmit. Vagyis nem vásárol.

Erről a jelenségről egyébként korábban írtam a A túl nagy választék problémája, avagy a nagy lekvár teszt c. cikkemben, ami egy valós, megtörtént kísérleten keresztül szemléletesen bemutatja, hogy milyen károkat tud okozni a vállalkozásodnak az, hogyha túl sok választási lehetőséget adsz a potenciális vásárlódnak.

Úgyhogy egy oldalon lehetőség szerint csak egy terméket akarj eladni.

Az már kicsit más, amikor ugyanahhoz a termékhez van több csomagod is.

Például van egy alap termék. Aztán van egy másik csomag, amihez jár mondjuk valamilyen extra szolgáltatás. És van egy harmadik csomag, amihez mondjuk egy személyes tanácsadás, segítség is jár. 

Viszont ezek mind-mind ugyanarról szólnak alapvetően, csak egy kicsit ki vannak egészítve, meg vannak boostolva. Ez mehet! Ezzel nem viszed el (annyira) a figyelmét.

De 2-3 csomagajánlatnál több akkor se legyen.

A landing oldal kommunikációját tekintve pedig úgy érdemes mindezt kivitelezned, hogy végig a legnagyobb csomagról kommunikálsz, hogy mennyi mindent megkap, mennyi minden van az ajánlatodban. Majd amikor a csomag árakhoz ér, akkor látja, hogy igen, van egy ilyen lehetőség, magasabb áron, de ha az ő büdzséje most esetleg ezt nem engedi meg, akkor választhat további egy vagy két kisebb ajánlat közül is.

7. landing oldal statisztika: Social proof: százalékpont, nem ígéret

Kezdjük azzal, hogy mi az a social proof!

Az Unbounce 2018-as saját elemzése 18 639 landing oldal jellemzőit vetette össze önbevallásos konverziós arányokkal. A szöveges közösségi bizonyítékot használó oldalak átlaga 12,5%, a többieké 11,4% volt. Ez 1,1 százalékpont különbség. A megfigyelés nem bizonyítja, hogy egy vélemény hozzáadása okozta az eltérést, és nem ígér ugyanekkora javulást a te oldaladon. A social proof magyarul közösségi bizonyíték: például valós vásárlói tapasztalat vagy ajánlás.

Közösségi bizonyítéknak számítanak a vevővélemények, az ügyfél ajánlások, a vásárlói értékelések, a csillagozások, de az is, amikor az oldal pl. bal alsó sarkában megjelenik egy kis ablak, hogy „Mónika (Hajdúböszörmény) 5 perce megvásárolta ezt a terméket”. Ilyennel már talán te is találkoztál. És ezek a kis ablakok időről időre felbukkannak, más-más névvel, de minduntalan egy üzenetet küld az oldalt böngészőnek, hogy „Más már megvette. Vedd meg te is! Még valaki megvette. Meddig szeretnéd még húzni az időt? Újabb valaki szavazott bizalmat neki. Tutira jó a termék. Mire vársz még? Vásárolj” – Valami ilyesmi zajlik le ilyenkor az emberek fejében. Persze nem ennyire konkrét megfogalmazásban, és a másodperc tört része alatt.

8. landing oldal statisztika: Ügyfélvélemények egy régi mintában

A Nifty Marketing 2018-as vizsgálatában a jól rangsoroló helyi oldalak 37%-án szerepelt ügyfélvélemény. A minta öt iparágra és az Egyesült Államok 50 legnagyobb nagyvárosi térségére terjedt ki. Ez keresőbeli helyezés alapján kiválasztott minta volt, nem a legjobban konvertáló oldalak listája.

Gyűjtsd a vásárlóid visszajelzéseit, és engedéllyel, az eredeti jelentésüket megőrizve tedd ki őket az oldaladra. Egy konkrét, valós tapasztalat többet mond, mint egy név nélküli dicséret.

Hogyan tudsz ilyen visszajelzéseket gyűjteni?

Legegyszerűbben úgy, ha írsz nekik egy e-mailt, felhívod őket telefonon, vagy akár egy social media posztban kéred őket, hogy jelezzenek vissza, milyen volt számukra ez a termék, szolgáltatás.

De akár automatizálhatod is a folyamatot, főleg akkor, hogyha webshoppal, illetve online vásárlási lehetőséggel rendelkezel, ahol is hozzá tudod kötni a vásárlás időpontjához egy marketing automatizációs rendszerben, hogy mikor menjen ki neki az automata e-mail azzal kapcsolatban, hogy értékelje a vásárolt terméket.

Ha most még esetleg nem rendelkezel ilyen visszajelzésekkel, akkor sincs semmi gond. Ebben az esetben MOST van itt a legjobb idő, hogy elkezdd ezeket gyűjteni! 🙂

A visszajelzés segíthet megérteni, mire számíthat az érdeklődő. A mennyiség önmagában nem bizonyít jobb konverziót: az számít, mennyire hiteles és releváns a vélemény az adott ajánlatnál.

De nem csak az ügyfélvéleményekkel tudod növelni a bizalmat a landing oldaladon. Itt van még további 9 hatásos bizalomnövelő eszköz.

9. landing oldal statisztika: Mikor segíthet a több lépés?

Ismét egy kis fogalommagyarázattal kezdünk 🙂

Mi az a kétlépcsős űrlap?

A kétlépcsős űrlap két egymás utáni részre bontja a kitöltést. Ehhez nem kell két külön weboldal: a mezők ugyanazon az oldalon is válthatják egymást. A több lépés áttekinthetőbbé tehet egy hosszabb folyamatot, de egy rövid űrlapnál felesleges pluszművelet is lehet.

Íme egy példa… nos, ez nem kifejezetten kétlépcsős, hanem négylépcsős űrlap, de az elv ugyanaz.

Miért jó egy ilyen űrlap a landing oldaladon?

A HubSpot 173 marketinges válaszára épülő, 2019-es adatokat bemutató felmérésében a több lépést használók 29,76%-os, a többiek 16,05%-os konverziós arányt jelentettek. Ezek különböző vállalkozások önbevallásos adatai, eltérő ajánlatokkal és mérési módokkal. Nem ugyanazon űrlap két verziójának tesztje, és nem igazolja a korábban itt szereplő általános 30%-os javulást.

Hány bekérendő adatnál kell kétlépcsős űrlapot alkalmazni?

Két-három rövid kérdéshez gyakran elegendő egyetlen lépés. Hosszabb projektfelmérésnél próbáld ki a logikusan csoportosított részeket. Nincs olyan általános küszöb, hogy hat mezőtől kötelező a több lépés: teszteld a teljes beküldési arányt és az érdeklődők minőségét is.

Csak olyan adatot kérj, amelynek világos szerepe van a folyamatban. A rövidebb űrlap sem automatikusan jobb: lehet, hogy több beküldést, de kevesebb megfelelő érdeklődőt hoz. Előre döntsd el, melyik eredményt szeretnéd javítani.

Természetesen webáruházaknál elkerülhetetlen, hogy csak néhány adatot kérjünk be a felhasználótól, hiszen feltétlen szükségünk van a nevére, telefonszámára, e-mail címére, számlázási és szállítási adatokra, amelyek egyesével 4-4 vagy 5-5 mező, amennyiben ezek eltérőek, úgy duplán számítódnak, vállalkozás, cég esetén pedig még az adószám is kell. Így máris összejön 7-14 mező.

Részletes projektfelmérésnél több kérdésre lehet szükség, mint egy egyszerű feliratkozásnál. A kérdéseket érdemes érthető, kezelhető lépésekre bontani. Ha landing oldal készítéséről kérnél ajánlatot, a szolgáltatásoldalon találod a jelentkezési űrlapot.

10. landing oldal statisztika: Mit mértek a videós 86%-nál?

Az EyeView saját, korabeli whitepapere a TutorVista egyik oldalán több tesztkör után 86% feletti konverziónövekedésről számol be. Az automatikus lejátszást, a hang nélküli változatot és a videó utáni animációt is próbálták. A külön esettanulmány-brosúrában a konverziós cél a Subscribe gombra kattintás volt. Ez egy konkrét oldalhoz kapcsolódó szolgáltatói beszámoló; a saját videód hatását a beküldéssel vagy vásárlással, a betöltéssel és a mobilos használattal együtt mérd. Milyen videók jöhetnek szóba?

Lehet ez egy termékbemutató, ahol részletesen bemutatod közelről, távolról, mindenféle irányból a termékedet.

De lehet ez akár egy csapatbemutató, csapat bemutatkozó videó, ahol elmondjátok:

• honnan jöttetek,
• mi a ti értékrendetek,
• mit képviseltek,
• mitől vagytok különlegesek,
• illetőleg elmondhatod kvázi a landing oldalad, az ajánlat lényegét.

Tehát azt, amit leírtál az értékesítési landing oldaladon, azt nem szóról szóra érdemes ismételned, és nem mindent abszolút minden részletet kell elmondanod, hiszen akkor az egy nagyon hosszú videót eredményezne. De a lényeget igenis elmondhatod egy pár perces videóban.

De részletekre is bonthatod azzal, hogy külön videót készítés a bemutatkozásnak, külön videót készítesz, ami összefoglalja a terméked lényegét, vagy akár külön videó csak kifejezetten a bónuszokra.

11. landing oldal statisztika: Legyen könnyű kapcsolatba lépni

Az itt korábban közölt 46% és 54% közötti különbséghez nem sikerült ellenőrizhető eredeti mérési leírást találnom. Ebből nem ígérek nyolc százalékpontos javulást. Az elérhetőségnek ettől függetlenül világos szerepe van: az érdeklődő tudjon kérdezni az ajánlatról.

Ezen elérhetőségi, kapcsolati adatok alatt a következőket értjük:

• e-mail cím
• telefonszám
• hogyha fizikai üzleted van, akkor a fizikai cím

Az elérhetőségeidet érdemes jól látható helyen megadnod: például a láblécben és az ajánlat melletti kapcsolati blokkban. A látogató értse, kit és milyen ügyben kereshet.

Ezen kívül legalább az e-mail címet célszerű elhelyezni a Gyakran Ismételt Kérdések blokk végén (ha van ilyen), mondván „ha még van egyéb kérdésed, és nem találod meg itt, akkor írjál nekünk ezen az e-mail címen, vagy hívjál fel minket ezen a telefonszámon”

Továbbá mindenféleképpen érdemes az űrlap környékére valahova kirakni ezeket az elérhetőségi adatokat annak érdekében, hogy amikor valaki már nagyon ott van a vásárlás/konvertálás kapujában, már csak egy hajszál választja el attól, hogy leadja a rendelést, jelentkezzen a konzultációra, és esetleg valami miatt elbizonytalanodik, valami felmerült benne, és lenne még kérdése, jól jönne valami válaszol, akkor legyen ott a lehetőség, hogy azonnal egy gombnyomással tudjon neked írni, azonnal fel tudjon téged hívni. Így nem fogod egy ilyen miatt elveszíteni. 

Nem szabad arra hagyatkozni, hogy „majd úgyis megtalálja a láblécben, majd úgyis megtalálja a fejlécben”. Nem! Az űrlapnál mindenféleképpen ott kell lennie ennek az elérhetőségi adatnak, hogyha ott az utolsó lépésnél elbizonytalanodik, akkor legyen meg a lehetősége kapásból felvenni veled a kapcsolatot, hogy meg tudd válaszolni a kérdését, és el tudd oszlatni a kételyeit.

A kapcsolati adatok legyenek pontosak, a hivatkozások pedig működjenek. Azt, hogy a megjelenítésük mennyit változtat a saját oldalad eredményén, külön mérésből tudhatod meg.

12. landing oldal statisztika: Válaszolj a valódi kételyekre

Az érdeklődőnek lehetnek jogos kérdései az árról, a folyamatról vagy az eredményről. Ezek megválaszolása segítheti a döntést.

A korábban itt szereplő 80%-os javuláshoz nem sikerült ellenőrizhető eredeti kutatást azonosítanom. A gyakorlati feladat ettől még fontos: derítsd ki, mi bizonytalanítja el az érdeklődőt, és adj rá tényszerű választ.

A visszatérő, komolyabb kételynek szentelhetsz külön tartalmi blokkot. Írd le, mit tartalmaz a szolgáltatás, milyen feltételekkel dolgozol, és mihez van valós bizonyítékod. Olyat ne ígérj, amit nem tudsz vállalni.

A részletességet a kérdés jelentősége döntse el. Nem általános szabály, hogy legfeljebb két kifogást szabad alaposan megválaszolni. A kisebb kérdések elférhetnek egy kapcsolódó bekezdésben vagy a GYIK-ben.

Vagy ha feltétlen több hely kell ezekre, akkor arra kiváló lehetőséget nyújt a Gyakran Ismételt Kérdések rész. Tehát amikor a GYIK-et készíted, akkor ne csak arra gondolj, hogy milyen adminisztratív, logisztikai, technikai kérdései lehetnek az embereknek. Hanem arra is, hogy mik azok a félelmek, kifogások, amelyeket nem biztos, hogy sikerült még kezelni vagy megfelelőképpen kezelni az oldal többi részében. Vedd bele ezeket ide, és írd le ide a biztonságot adó válaszodat.

13. landing oldal statisztika: Hányan olvasnak, és mennyit?

A címsorok témája nekem különösen fontos, de a korábban itt szereplő „10-ből 2 ember” állítást nem használnám minden landing oldalra érvényes arányként.

A Nielsen Norman Group 2008-as elemzése az oldalon töltött idő alapján azt becsülte meg, a szavak mekkora részét lehet elolvasni egy átlagos látogatás alatt. Az elolvasott szöveg becsült aránya nem azt jelenti, hogy az emberek ugyanekkora része olvas a főcím alatt. A gyakorlati tanulság: legyen könnyű átfutni és megérteni az oldaladat.

Kiemelt figyelmet kell mindig fordítani a címsorokra.

Mik is pontosan ezek a címsorok?

A landing oldaladat célszerű különféle tartalmi blokkokra osztani, úgy mint problémák (melyekre megoldást nyújt a termék), ígéret (ahova eljuttat a termék), a termék leírása, bemutatása, a termék összetevői, az árprezentáció, bemutatkozás, GYIK, stb…

És ezeknek a tartalmi blokkoknak célszerű egy-egy összefoglaló címsort adni ezeknek a tartalmi blokkoknak az elején.

Rendkívülien fontos, hogy ezek a címsorok úgy legyenek megírva, hogy ha csak ezeket olvassa el az illető, akkor is lejöjjön, átjöjjön neki a lényeg. 

A tartalmas alcím azoknak is segít eligazodni, akik először csak átfutják az oldalt. Ettől még nem tudjuk megmondani, a te látogatóid közül hányan olvassák el a teljes szöveget.

Úgyhogy ne olyanokat írj a címsorba, hogy „Miért éri meg neked az XY termék?” És ne az legyen a bemutatkozó rész címsora, hogy „Ki vagyok én?” Ne az legyen a csomagválasztó címsora, hogy „Csomagok”. 

Hanem olyan megfogalmazása legyen ezeknek a címsoroknak, amik már önmagukban összefoglalják az alatta lévő tartalom lényegét.

Ha mondjuk nektek a céggel a két fő előnyötök a rugalmasság és a gyorsaság, akkor az előnyökről szóló blokk címsora ne az legyen, hogy „Miért éri meg neked velünk dolgoznod?”, hanem például az hogy „Rugalmasság és gyorsaság mindenek felett” vagy „Jelszavunk: rugalmasság és gyorsaság”.

A kérdés formájú címsor is működhet, ha konkrét. A „Mennyibe kerül, és mit tartalmaz az ár?” segít eligazodni; egy általános „Miért éri meg?” viszont önmagában kevés információt ad. A felirat tartalma és az alatta adott válasz számít.

A címsorokból is derüljön ki, mit tud meg az olvasó az adott részben. Így akkor is eljut hozzá a fő üzenet, ha egyelőre csak átnézi az oldalt.

Egy jó címsor kedvet adhat a részletekhez. A folytatásnak ezután teljesítenie kell az ígéretet: konkrétan fejtsd ki, mit kap az érdeklődő, és mire alapozod az állításodat.

Amíg a címsor nem fogja meg, addig cseszheted…

„Miért éri meg neked velünk dolgozni.” – „Aha… Szóval miért éri meg nekem veletek dolgozni. Tök jó. Ez most így nem mond nekem semmit.” De hogyha ehelyett az áll ott, hogy „Rugalmasság és gyorsaság a mi jelszavunk”, akkor már egyből átkapcsol, hogy „Hú! Igen? Na, akkor mit tudnak még?” vagy „Vajon miért mondják ezt magukról? Nézzük meg egy kicsit részletesebben!”

Kicsit talán hosszabb is lett ennek a statisztikának a magyarázata, alátámasztása, de nem véletlen, mert ez a vesszőparipám (az egyik 😅). Ez az a technika, amivel irgalmatlanul nagy mértékben tudod fejleszteni a landing oldalad hatékonyságát.

De persze nem elég „csak” jól megírni ezeket a címsorokat. Megjelenés szempontjából is jócskán ki kell, hogy emelkedjen a többi szöveg közül, hogy valóban meg tudja ragadni az olvasó figyelmét. (Ha semmi nem emelkedik ki a többi közül, akkor semmi sem fogja megragadni.)

Azaz elég nagynak, másnak, feltűnőbbnek kell lenniük a ezeknek a címsoroknak az oldal összes többi szövegéhez képest. 

14. landing oldal statisztika: Mit jelentett a 86% mobilbarát oldal?

A már idézett Nifty Marketing 2018-as helyi keresési mintájában az oldalak 86%-a volt mobilbarát. Ez történeti jellemző a jól rangsoroló amerikai oldalakról, nem bizonyíték arra, hogy a mobilos megjelenés önmagában okozta a helyezést vagy a konverziót.

Sok weboldalnál még mindig vannak problémák ezzel.

A mobilos látogatók aránya webhelyenként, célcsoportonként és forgalmi forrásonként eltér. A saját analitikád eszközadataiból indulj ki; egy általános piaci arányból nem következik, hogy nálad is a látogatók többsége mobilról érkezik.

Ellenőrizd kisebb képernyőn is az olvashatóságot, a gombokat, az űrlapokat és a betöltést. A mobilos használhatóság akkor is számít, ha pillanatnyilag kevesebb ilyen látogatód van.

Nálam erre mindig nagyon-nagyon kiemelt hangsúly van fektetve. Bár nem csak maga a mobil megjelenésre, hanem minden képernyőre igazából. 8 desktop (asztali), 2 tablet és 3 mobil nézet azt, amit mindig le szoktam tesztelni weboldal, landing oldal átadás előtt, hogy mindegyik képernyőn minden megfelelően néz-e ki.

15. landing oldal statisztika: A „Submit” gombok tesztjének tanulsága

A gombszövegről gyakran idézett szám mögött két különböző összehasonlítás áll. Ezekből nem következik, hogy a magyar „Küldés” felirat minden oldalon pontosan 3%-os veszteséget okoz.

Mit jelent ez pontosan?

A HubSpot eredeti elemzésében több mint 40 000 ügyféloldalon vizsgálták a gombfeliratokat. A „Submit” szövegű gombokhoz alacsonyabb konverziós arány társult, de ez nem magyar gombfeliratok véletlenszerű tesztje volt.

A szerző egy másik, több mint 400 résztvevős vizsgálatban öt, összefüggéséből kiragadott gomb közül kért gyors választást. Ez gombkattintási feladat volt, nem azonos egy valódi ajánlatra érkező űrlapbeküldéssel.

Ebben a külön gombválasztási feladatban a „Click here” és a „Go” végzett elöl. A sorrendet ne vedd kész magyar CTA-receptnek: az olvasónak az adott oldalon kell értenie, mi történik kattintás után.

Az eredeti szerző is kiindulópontnak javasolja az adatokat a saját tesztjeidhez. Előre rögzítsd, mit mérsz: a kattintás, a sikeres jelentkezés és a vásárlás külön esemény.

Olyan feliratot írj, amely az adott következő lépést nevezi meg. A „Kérem az edzéstervet” például elmondja, mit kér az érdeklődő; a saját közönségednél mérd meg, hogyan teljesít.

Például egy lead magnet (csali) esetében ezekhez hasonló gombszöveget célszerű használni:

• „Kérem a 16 pontos listát”
• „Kérem a listát”
• „Kérem a checklistát”
• „Kérem az edzéstervet”

Egy vásárlás esetében pedig például:

• „Megrendelem” (ha pl. webáruházad van, és nem tudod termékenként testre szabni a gombszövegeket)
• „Megrendelem a könyvet”
• „Kérem a könyvet”
• „Kérem az online kurzust”

Ha a konverzió lényegében egyfajta jelentkezés, akkor használhatsz ilyesmi gombszövegeket:

• „Leadom a jelentkezést (a tréningre)”
• „Jelentkezem konzultációra”
• „Jelentkezem a programra”
• vagy csak simán „Jelentkezem”

Forrás: Bloggingwizard

Ha már eléggé eleged van mások statisztikájának nézegetéséből, és szeretnéd a saját landing oldalad menő statisztikáit nézegetni (legyen szó akár új landing oldalról, akár meglévő optimalizálásáról), vedd fel velem a kapcsolatot:

Összegzés

Ezzel pedig végig is értünk a 15 landing oldal statisztikán. Nagyon remélem, hogy élvezted és érdekesnek találtad mind a 15-öt, épp úgy, mint én, vagy legalább néhányat belőle 🙂 

Én nagyon élveztem, amikor ezeket keresgettem, kutatgattam, és voltak más érdekes statisztikák is, de talán ezek voltak a legérdekesebbek mind közül, amelyeket találtam.

Ezek után pedig talán egy kicsit jobban megérted, hogy miért mondom azt, amit mondok, amikor elmondom a landing oldalakkal kapcsolatban, hogy mit és hogyan csinálj annak érdekében, hogy magasabb konverziót tudjon produkálni a számodra az oldalad 🙂

Bízom benne, hogy tetszett és nagyon hasznos volt mindez a számodra, hogy ha szeretnél hasonló tartalmakat, akkor iratkozz fel a hírlevelemre, amelyben értesítelek, amikor új ehhez hasonló, friss cikk érkezik:

Ha pedig landing page készítésre lenne szükséged, akkor vedd fel velem a kapcsolatot a hello@produkton.hu e-mail címen, és írd le röviden, hogy mire lenne szükséged!

Sikeres és produktív vállalkozást kívánok neked!

További olvasnivalók

Több cikket is olvashattál már tőlem a landing oldal készítés témájában, pl.

• Az eredményes landing oldal 9+1 legfontosabb tartalmi eleme
• Hogyan növeld a landing oldalad hitelességét
• Milyen a sikeres és jó landing oldal?
• És az ászok ásza, a legteljeskörűbb cikk, ami valaha született: Landing oldal készítés mesterfokon 🥇 Milyen a jó landing oldal?