Ha a Facebook-hirdetés nem hoz vevőt, a hirdetéstől a vásárlásig vezető teljes utat vizsgáld. Nézd meg a célközönséget, az üzenetet, az érkező oldalt, az ajánlatot és a sikeres beküldés vagy vásárlás mérését. A magas kattintási arány önmagában nem üzleti eredmény; általános CTR-küszöb helyett azonos definícióval és összehasonlítható időszakban értékeld a saját adataidat.
Az alábbi 13 szempont hibakeresési kiindulópont. Az aktuális hirdetéskezelőben elérhető opciókat és a saját kampány mérési tervét külön ellenőrizd; a felsorolás nem garantál vásárlást.
Az alábbi korábbi videó a cikk régebbi magyarázatát tartalmazza. A CTR pontosításait és az általános százalékos küszöbök korlátait az itt frissített írott változatban találod.
Mi okozhatja azt, hogy nem jól működnek a Facebook hirdetések? Sokat költesz rá és mégsem jön be annyi vásárló, mint amennyit eleinte vártál tőle.
Elegen látják a hirdetést? – Nem túlságosan szűk a célközönség?
Az egyik elsődleges szempont, amit érdemes megvizsgálnod, hogy vajon elegendő emberhez jut-e el a hirdetésed.
Elég nagy-e az a célközönség, amit beállítottál a Facebook számára? Nem túl szűk-e esetleg ez a célközönség.
Azt szokták mondani, hogy minél szűkebb, annál jobb. Bizonyos mértékig ez igazi is a célközönségre, illetve a megcélzott emberekre a marketingben, egy bizonyos szint után azonban már nem feltétlenül.
Mi számít szűk célközönségnek vagy szűk célzásnak?
Nagyon nehéz erre egzakt választ adni, hiszen ez függ az iparágtól, a vállalkozástól.
Általános vagy specifikus a terméked, szolgáltatásod?
Élelmiszer, divat vagy ékszer webshopod van? Akkor ez egy elég tág téma, tehát alapvetően a nagyon sok ember, a nagyon nagy célközönség nem feltétlenül annyira nagyon nagy.
Viszont hogyha ennél specifikusabb, teszem azt, ingatlanközvetítés a téma, ott azért jóval szűkebb a célközönség.
Fontos az is, hogy a termékeddel, a szolgáltatásoddal az egész országot vagy akár a külföldi érdeklődőket is kiszolgálod-e, vagy csak egy nagyon szűk helyen, mondjuk egy kisvárosban szolgáltatsz és nem mész kijjebb.
Ezektől mind függ az, hogy mi számít nagy és mi számít szűk célközönségnek.
A Facebook-ban úgy van, hogy van egy kampány és azon belül vannak hirdetéscsoportok és egy-egy hirdetéscsoport határoz meg egy célközönséget.
Helyi vállalkozásnál a tényleges szolgáltatási területből, keresletből és az ajánlatból indulj ki. Nincs minden vállalkozásra érvényes, kötelező 3–5 ezres célközönségminimum.
A célközönség méretét a piac, a kampány célja, a rendelkezésre álló költségkeret és az elért eredmények együtt indokolják. Egy országos kampánynál sem jelent önmagában megfelelő beállítást egy előre kijelölt létszám.
Megfelelő emberek vannak megcélozva?
Valóban azok az emberek vannak beállítva a Facebookban, akiket érdekelhet a terméked, a szolgáltatásod?
Vajon nincsen-e beállítva olyan érdeklődési kör, ami igazából nem releváns rájuk nézve.
Vagy mondjuk, ha nagyon férfias témát szolgáltatsz, akkor a nőket kizártad? Ha nagyon nőcis témát szolgáltatsz, akkor a férfiakat kizártad?
A célközönséget a szolgáltatás tényleges használói és az ajánlat alapján határozd meg. Ne feltételezd pusztán életkorból, hogy valaki biztosan nem vásárol; az aktuális célzási lehetőségeket és korlátozásokat a saját kampányodban ellenőrizd.
Helyi vállalkozásként tényleg csak az adott környékre hirdetsz és nem országosan? Ezeket mindig érdemes megnézni.
Gondolj a vásárlóid kizárására is!
Tehát amikor hirdetsz egy terméket szolgáltatást, akkor zárd ki azokat az embereket a hirdetésből, a hirdetéscsoportból, akik már megvásárolták a termékedet. Ezt a köszönő oldaladnak az URL-jével fogod tudni megtenni.
Zárd ki azokat is, – ha csalit hirdetsz – akik már a csalidat kérték, nekik nem érdemes újra hirdetni totál fölöslegesen, fölösleges pénzköltésért.
Elég nagy a hirdetési csoportod? Elegen kattintanak-e a hirdetésedre?
A CTR a click-through rate, magyarul átkattintási arány rövidítése. Először tisztázd, melyik CTR-oszlopot vizsgálod.
Az alapképlet: kattintások száma / megjelenések száma × 100. Például 100 megjelenésre jutó 3 kattintás 3%-os CTR-t jelent; ez nem feltétlenül 100 külön ember. A Meta fogalomtára is megjelenésekhez viszonyítja a kattintást.
Mi számít itt jónak?
Nincs ebben a cikkben igazolt alap egy minden Facebook-kampányra érvényes „3% alatt rossz” szabályhoz. Az ajánlat, a közönség, az elhelyezés, a cél és a mutató definíciója is számít.
Az 5–8%-os érték sem bizonyít önmagában jó kampányt. A kattintás után nézd meg a sikeres ajánlatkérést vagy vásárlást és annak költségét is.
Különböző kattintási mutatók eltérő tevékenységet számolhatnak. A riportban a teljes oszlopnevet és a hozzá tartozó definíciót is rögzítsd.
Az egyedi mutatókat ne keverd össze az összes eseményt számláló mutatókkal. Az egyedi és a nem egyedi arány nevezője is eltérhet; a konkrét oszlop aktuális platformdefinícióját ellenőrizd, mielőtt összehasonlítasz.
A hirdetésen többféle interakció lehetséges.
Egy profilra vagy képre irányuló kattintás nem azonos a webhelyre vezető kattintással. A webhelyre mutató link megnyomása pedig még nem bizonyít sikeres oldalbetöltést, ajánlatkérést vagy vásárlást.
A saját korábbi, összehasonlítható adataidhoz viszonyíts. A CTR változását az üzleti eredménnyel és a forgalom minőségével együtt értékeld.
Ha a kattintások után kevés érvényes érdeklődő érkezik, érdemes megnézned:
- hogy a megfelelő célközönségnek van-e célozva?
- elég nagy, de nem túl szűk-e ez a célközönség?
- azt az üzenetet közvetíti-e, amit szeretnél?
- elég ütős-e ez az üzenet ahhoz, hogy rákattintson?
- elég vonzó-e az, amit abban a hirdetésben kínálsz, hogy átkattintson?
- a kép, vagy egyéb kreatív (videó, galéria vagy hasonló) elég vonzó, elég figyelemfelkeltő-e?
A Facebookon ezeknek a kreatívoknak lényegében az az elsődleges céljuk, hogy felkeltsék a figyelmet, és a szöveg az, ami segíti, hogy megtörténjen végső soron az átkattintás.
Csak hideg célközönségnek hirdetsz, és egyből a fő ajánlatod?
A negyedik tippem, amit érdemes megnézni egy Facebook marketing kampányban amikor arra keresed a választ, hogy miért nem konvertál jól a Facebook hirdetés vagy miért nem vásárolnak az emberek, az az, hogy vajon csak hideg közönségnek hirdetsz-e?
Ráadásul a fő ajánlatodat közvetíted csak nekik?
Szerezd meg a bizalmukat!
Amikor teljesen vadidegen emberként odaállsz valaki elé, – például a Facebook hirdetési felületén egy hirdetésben, – akkor nem bízik benned, hiszen teljesen idegen vagy számára. Nem bízik benned, nem ismer téged, nem tudja, hogy te hogy dolgozol, mennyire vagy megbízható. Számtalan kérdés van a fejében, és először bizalmat kell keltened benne.
Ők az úgynevezett hideg célközönség. Ők azok az emberek, akik nem ismernek, semmilyen kapcsolatba nem léptek még veled, nem látták az ajánlatodat, nem látták a honlapodat, nem követnek a Facebookon és soha nem találkoztak még a neveddel sem. Őket nagyon nehéz meggyőzni. Éppen ezért először a bizalmat kell felépíteni és valami kisebb dologgal próbálkozni. Először adni nekik valami értéket, és akkor utána egy új körben sokkal könnyebb lesz őket vásárlásra bírni.
Mit adhatsz nekik?
Lehet ez egy csali termék, vagy egy úgynevezett lead magnet. Egy olyan ingyenes dolog, amivel értéket adsz számára, amivel segíted. A legfontosabb, hogy ez teljesen ingyenes legyen, illetve általában az e-mail címet szoktuk ezért cserébe elkérni, ezáltal tudunk hírlevél listát építeni. A hírlevél mind a mai napig a legjobban konvertáló marketingeszköz, úgyhogy nagyon tudom ajánlani.
Adj nekik valamit.
És ha ezek az emberek valamilyen mikro elköteleződést tettek feléd, akkor azzal már bizalmat adtál nekik, építesz, megismerteted magad velük.
A csali lehet egy ingyenes PDF, egy blogcikk, amit publikusan nem osztasz meg, hanem csak ilyen módon elérhető. Lehet ez egy csekklista, egy kvíz, egy teszt, amiből megtudják, hogy ők milyenek, vagy mondjuk milyen termék, milyen kozmetikum jó nekik. Lehet egy oktató videó, egy kicsi termék vagy egy termék minta.
Akár a blogcikkek, akár a csali mellett egy olyan oldalt is lehet hirdetni, ami rólad szól, amelyen keresztül megismernek és ezáltal bizalmat tud építeni bennük.
Milyen meleg célközönségeket tudsz használni? Kik azok, akik valamilyen formában kapcsolatot létesítettek veled?
Egyrészt az összes weboldal látogatód, a Landing oldalad látogatói, tehát akiknek már megmutattad magát az ajánlatot, vagy a csali oldal látogatói, akik a csali oldaladra tévedtek, illetve azok, akik letöltötték ezt a csalit.
Aztán azok, akik Facebook-on, a Facebook- vagy az Instagram-oldaladon aktívak, hozzászólók, lájkolók, szívecskézők, illetve a Facebook követőid.
Ők lehetnek meleg célközönségek, akikre remarketingelni tudsz, tehát ha őket célzod meg, akkor ők valószínűleg nagyobb arányban fognak majd konvertálni, mert ők valamilyen szinten már ismernek, bíznak benned.
A hirdetéseknél vedd számításba a hasonmás célközönséget is!
És ami ugyan nem meleg célközönség, de egy nagyon jó célközönség típus és tapasztalatom szerint tényleg nagyon jól szokott működni a Facebookon, azok az úgynevezett hasonmás célközönségek. Angolul look a like-ként találod meg a Facebookon. Ezek olyan célközönségek, akik hasonlítanak egy adott szegmensre.
Milyen szegmensek lehetnek ezek?
Csinálhatsz hasonmás célközönséget például a weboldallátogatókból, a landing oldallátogatókból, azokból, akik letöltötték a csalidat, a Facebook követőidből, a Facebook- és Instagram-oldalon aktív emberekből.
Nagyon jól működik az is, ha a hírlevél listádhoz hasonló embereket célzol meg. Őket úgy találod meg, ha fogod az e-mail címeket, feltöltöd a Facebookra, és ő fog keresni hozzájuk hasonló embereket.
A legjobb hasonmás célközönség, ha a vásárlóidhoz hasonló embereket célzol meg.
Ezt úgy tudod megtenni, hogy a szolgáltatásod vagy az ajánlatod köszönő oldalának URL-je alapján keres a Facebook a vásárlóidhoz hasonló embereket. Így nagyobb esélyed van arra, hogy a hirdetéseddel olyan embereket találsz meg, akik szintén vásárolni fognak.
Most már tudod, hogy mire érdemes figyelni a Facebook felületén a Facebook hirdetés rendszerében, ha nem jól mennek a hirdetések, és azt is tudod, hogy nem csak a Facebook hirdetéstől függ a Facebook hirdetések hatékonysága, hanem nagyon nagyban függ a weboldaltól is.
Nézzük, hogy mire érdemes figyelni a weboldalon, ahhoz, hogy jól menjenek a hirdetések.
Akkor nem működik jól a weboldalad, illetve a landing oldalad, hogyha alacsony a konverzió. Ez azt jelenti, hogyha 100 ember odamegy a landing oldaladra, az értékesítési oldaladra, akkor vajon hány vásárol belőlük.
Segít a Google Analytics
A Google Analyticsben minden információt megtalálsz. A viselkedés menüpont, azon belül a webhelytartalom menüpont és azon belül minden oldal menüpont alatt. Ott találsz egy kis keresőmezőt, amibe be tudod írni a landing oldalad vagy az értékesítési oldaladnak az URL-jét.
Ekkor kapsz egy számadatot, ugyanígy megnézed azt is, hogy hányan vásároltak és ennek a két számnak a hányadosából kijön, hogy mennyi a konverziós arányod ezen az oldalon.
A hirdetéseid mennyire vannak összhangban a weboldallal?
Inkább a hirdetéseket érdemes alakítani a weboldalhoz, landing oldalhoz, mintsem fordítva.
Fontos, hogy a hirdetés színvilágában, formavilágában, egész stílusában mennyire passzol ahhoz az értékesítési oldalhoz, ahova megérkeznek a látogatók. Például van egy nagyon élénk, piros, sárga hirdetés, és aztán megérkeznek egy nagyon visszafogott, pasztelles, szürkés, drappos helyre, akkor az az érzés lesz bennük, hogy bakker, hova jöttem, ez így annyira más, biztos rossz helyen járok.
Ha magának az értékesítési oldalnak a szövegei már elég jól meg lettek fogalmazva, akkor azokat egy az egyben tudod használni mondjuk a Facebook hirdetés képein. Illetőleg a landing oldalad képeit is tudod használni a Facebook hirdetéseidben. Nyilván nem muszáj, sőt nem is feltétlenül ajánlom, hogy csak azokat használd. Érdemes kísérletezni, de legyenek olyan hirdetéseid is, amelyek gyakorlatilag tényleg egy az egyben a landing oldalt adják vissza, mert akkor az egy olyan verzió, ami 100%-osan a technikai oldalt, az értékesítési oldalt tükrözi és adja vissza.
Emellett persze lehet kísérletezgetni, figyelemfelkeltőbb, egy kicsit más, egy kicsit élénkebb színvilágot visszahozó, tükröződő hirdetésekkel is. Az egész marketing a tesztelésből áll és akkor tudunk igazán jó eredményeket elérni, hogyha folyamatosan tesztelünk.
Az oldalad vajon eléggé átlátható, eléggé könnyen feldolgozható?
Nagyon fontos, hogy ha megnézed a címsorokat, és csak a címsorokat olvasod el semmi mást, akkor vajon mennyire jön át a lényeg?
Vajon átjön-e a probléma?
Vajon átjön-e az az előny, az az ígéret, amit te közvetíteni szeretnél.
Vajon átjön-e, hogy miért most éri meg neki vásárolni, hogy miért bízhat meg benned?
Az alcímekből is derüljön ki az ajánlat lényege, mert sokan átfutják az oldalt. A korábbi 90%-os arányhoz itt nincs igazolt, minden közönségre érvényes forrás.
Az embereket két módon lehet megfogni.
Az egyik a fájdalompontjuk, problématudatuk, problémájuk, a másik pedig a vágyaik. A lényeg, hogy problémákról, problémaoldalról megközelítve érdemes kommunikálni szépen haladva a vágyak és a termék adta ígéret fele.
A lényegi üzenet, a szöveg legyen kellőképpen probléma és előny fókuszú.
A címsorokba fogalmazd bele a lényeget.
A címsorokat pedig úgy formázd, úgy növeld a betűméretét, hogy ha kicsit hátrébb mész a monitortól, akkor is könnyedén el tudd olvasni, mert hiába ülnek közvetlenül a monitor előtt az emberek egy hosszabb oldalt is tényleg pár másodperc alatt végiggörgetnek.
Azt viszont nem ajánlom, hogy minden szöveget növelj meg, mert akkor könnyen átesel a ló túloldalára és pont az ellentétes hatást éred el. Nem az a lényeg, hogy a pici szövegek és a leírások is nagyok legyenek. A címsorok legyenek olyanok, hogy abban átjöjjön a lényeg, átjöjjenek az előnyök.
Legalább ilyen fontos az oldal átláthatósága, használj minél több tördelést, listákat, akár egyedi kis ikonokkal.
Használj rövid bekezdéseket, rövid mondatokat, és egy-egy blokk is lehetőleg minél rövidebb legyen.
A mondatok, bekezdések között minden grafika és az oldal dizájn elemei és képei is azt az üzenetet támasszák alá, amit te éppen át szeretnél adni. Ne legyenek felesleges grafikák, képek az oldalon, mert elviszik a figyelmet.
Van-e valódi határidő vagy kapacitáskorlát az ajánlatnál?
A valós határidő vagy korlátozott kapacitás fontos döntési információ lehet. Nem kötelező minden ajánlathoz limitet kitalálni, és a korlát közlése önmagában nem garantál jobb konverziót.
A darabszámot, a jelentkezési határidőt vagy a következő indulást csak akkor közöld, ha ténylegesen érvényes. Ne használj újrainduló visszaszámlálót vagy alá nem támasztott áremelési fenyegetést.
Gyakori kérdés, hogy határidős ajánlatoknál jó ötlet-e a számláló használata.
Legyél etikus!
A valós korlátot pontos feltételekkel közöld. Hogy ez mennyiben változtatja meg a jelentkezések vagy vásárlások számát, azt saját adatokból lehet megvizsgálni.
Egy kampány időbeli lefutása eltérő lehet. Az induláskori és záráskori megugrás lehetséges minta, de nem minden ajánlatra vagy közönségre érvényes szabály.
Nézd meg, hogy eléggé reszponzív-e a weboldalad?
Ma már egyre inkább 60-70% fölött vannak a mobil látogatók a weboldalakon, úgyhogy nagyon-nagyon fontos, hogy mobiltelefonon jól nézzen ki az értékesítési oldal. Ha ott nem tudja feldolgozni, használni az oldalt, nem fog vásárolni sem.
Ellenőrizd le, hogy mobiltelefonon, mobilkészüléken hogyan jelenik meg az oldalad.
Minden jól látszódik, minden jól olvasható, nem kell kigörgetni oldalirányba, hogy minden elem látszódjék? Nem túlságosan nagyok a szövegek, nem lógnak ki a képernyőből?
A gombok nagyon jól kattinthatóak? Nem lógnak ki oldalra, eléggé feltűnőek?
Figyelj arra, hogy mobilon is minden szöveg olvasható legyen és minden grafika a helyén legyen, átlátható legyen az oldal mobilon éppúgy, mint az asztali számítógépen.
Van-e gyakran ismételt kérdések az oldaladon?
Amennyiben nagyon egyszerű szolgáltatásod vagy terméked van, ott nem biztos, hogy kötelező, de ott is adódhatnak olyan kérdések, – hogy hogyan kapom meg, mikor kapom meg, ki fogja kiszállítani, milyen biztonságot, milyen garanciát vállalnak a minőségre, stb. – amelyeket, ha megválaszolsz elősegíted a vásárlást.
Amikor a potenciális vásárlóid éppen böngészik az oldalad, és számtalan kérdés és számtalan kifogás merül fel a fejükben. Mivel te nem vagy ott, nem tudod megválaszolni ezeket. Ezt a problémát úgy tudod kiküszöbölni, hogy odaraksz az oldal aljára egy gyakran ismételt kérdéseket, amiben egyúttal a kifogásokat is megválaszolod és kezeled
Nagyon fontos, hogy bármikor, ha van kérdés vagy kapsz egy bármilyen kifogást, akkor azt jegyezd fel és írd meg rá a kezelést, és ezt mindenféleképpen közöld a landing oldalad, az értékesítési oldalad alján.
Vajon elég jó az ajánlatod?
Mindig érdemes átgondolni, hogy vajon elég jó-e az ajánlatod?
Ha az ajánlatod maga nem jó, akkor azt borzasztó nehéz igazából eladni.
Mert hiába van tökéletesen beállítva a célközönség. Hiába van tökéletesen optimalizálva a büdzsé. Hiába van elkészítve a tökéletes hirdetésed. Hiába van tökéletes összharmóniában a landing oldaladdal, az értékesítési oldaladdal és hiába ütős minden szöveged. Hiába csodás és konverzió optimalizált a webdizájnod, ha az ajánlatod maga nem jó, akkor nem fogod tudni a terméked vagy a szolgáltatásod értékesíteni.
Milyen egy jó ajánlat?
Egy jó ajánlat mindenféleképpen valamilyen problémát old meg, vagy vágyat elégít ki, és ugye minél égetőbb, sürgősebb, mélyebb, fájdalmasabb ez a probléma, vagy minél erősebb ez a vágy, annál könnyebb eladni a terméket.
A jó ajánlat először is valamilyen vágyat elégítsen ki, vagy problémát oldjon meg. Ne mondvacsinált dologra akarj terméket vagy szolgáltatást nyújtani.
A bónusz akkor lehet hasznos, ha releváns az ajánlathoz és valóban teljesíthető. Az előállítás, a támogatás és a kiszolgálás költségét is számold hozzá; nem feltétlenül költségmentes, és nem garantál több vásárlást.
Ebben a cikkben részletesen írtam arról, hogy hogyan tudsz igazán vonzó ajánlatot létrehozni.
Nézd meg, hogy mennyire egyszerű vagy mennyire bonyolult a rendelési folyamatod
Hiszen hiába tökéletes a Facebook hirdetés, tökéletes a weboldalad, ha maga az a folyamat, amin aztán a végső vásárláshoz, rendelés leadáshoz végig kell mennie a felhasználónak ultra bonyolult, akkor bizony nem fog vásárolni. Ők lesznek a kosár elhagyók.
Nézd végig, hogy vajon csak annyi adatot kérsz be, ami feltétlenül szükséges?
Hány oldalon vezeted végig őket? Ha nagyon sok oldalon keresztül tudja csak véglegesíteni a vásárlást, akkor egyszerűsíts!
Érdemes lehet egy-két-három oldalra lebontani az adott bekérést, akár úgy, hogy egy oldalon marad, – ez webshopoknál gyakori – hogy egy kis felső folyamatcsíkon, folyamatábrán látja, hogy hol tart.
Az első lépés lehet mondjuk a személyes adatok megadása vagy számlázási adatok megadása, a második a szállítási adatok, a harmadik mondjuk a fizetési mód, szállítási mód. Ezzel látja, hogy hol tart a folyamatban, látja, hogy még mennyi mindent kell megcsinálnia. Ezzel is segítheted őt, hogy gördülékenyebb legyen a vásárlása. Minden ilyen oldalon írd le minél részletesebben, hogy pontosan mit is kell csinálnia és azt is, hogy mi fog történni a vásárlási folyamat végén. Ez nem csak gördülékenyebbé teszi a vásárlást, de építi a bizalmat is.
Szívesen olvasnál még hasonlókról? Rendszeresen megjelenő hírleveleimben ilyen és egyéb, vállalkozással, online marketinggel, web-/landing oldal készítéssel kapcsolatos fontos tudnivalókat osztok meg. Ha szeretnéd kimaxolni a vállalkozásodban lévő potenciált, akkor iratkozz fel ezekre a hasznos levelekre itt! 👇
Ha szükséged lenne külső, szakértői támogatásra, hogy fellendítsük vállalkozásod eredményességét, akkor vedd fel velem a kapcsolatot itt, és megbeszéljük a részleteket, hogy pontosan hogyan tudlak támogatni téged ebben!
